Mostanra már mindannyian tudjuk, hogy valószínűleg soha nem fogunk egy-az-egyben visszatérni a valaha ismert „normális” működéshez. Bár az új normális részleteit még nem ismerjük, de az már látszik, hogy digitális lesz. Hogy oda is érjünk, még egy nagy szakadékot át kell ugranunk útközben, méghozzá az egyre növekvő digitális tudáshiány szakadékát. Mi segíthet minket az ugrásban? Egyrészt a távmunka, globális toborzással kombinálva, másrészt pedig egy közép-kelet-európai digitális tehetség hub víziója.
A RecruiTECH Romania konferenciát azért hozták létre, hogy iránytűként szolgáljon a régió toborzó közössége számára, és hogy összegyűjtse és terjessze az értelmiségi szakmákra fókuszáló toborzási megoldások legjobbjait. A 2021-es konferencia középpontjában a „megváltozott munkaerőpiac maximális kiaknázása” állt “új nézőpontok és digitális eszközök segítségével”.
A Codecool marketing igazgatóját, Ferenczy Annát arra kérték fel, hogy ossza meg gondolatait a Covid által felgyorsított digitalizációról, annak a globális tech tudáshiányra gyakorolt hatásáról, és egy lehetséges megoldásról, a közép-kelet-európai digitális tehetség hubról.
Az alábbiakban összefoglaljuk előadásának legfontosabb pontjait.
Felejtsd el a régi digitalizációs céljaidat és kihívásaidat.
Emlékszel még arra, amikor mindenki költségcsökkentési célokkal próbálta alátámasztani a digitális transzformációs stratégiáját, és a szervezeti silók és kulturális problémák jelentették a legnagyobb kihívást? Régi szép idők, ugye? Soha nem gondoltuk, hogy milyen hamar a múlté lesznek. Pedig hidd el, hogy ez csupán néhány éve, éppen a Covid előtt volt. 2017-ben a vállalatvezetők 48%-a a költségcsökkentést a top 3 digitalizálási prioritás között tartotta számon, a kulturális és szervezeti gondokat pedig legfontosabb problémákként emelték ki. És ez most volt, 2017-ben a McKinsey szerint.
És akkor jött egy világjárvány.
Ma a digitalizáció élet-halál kérdése, a globális színtérre került tech toborzás pedig olyan, mint a 19. századi kaliforniai aranyláz. A vezetők 87%-a tekint a digitalizációra a túlélés eszközeként, a vállalkozásuk újragondolásának legjobb módjaként, vagy legalább alapvető versenyfeltételként, és már csupán 10%-uk tartja úgy, hogy elsősorban a költségcsökkentésről szólna. Emellett 75%-uk azért küzd, hogy be tudja tölteni a digitális tudást igénylő pozíciókat.
Elég nagy fordulat ez a digitális stratégiák és irányok tekintetében, és gyakorlatilag egy szempillantás alatt történt.
Ez már nem csak a vállalkozásod jövőjéről szól – ez egy személyes ügy
Ma világszerte mintegy 41 millió informatikai állás van a piacon. Ezen a 41 millión felül további 149 millió új állás jön létre 2025-ig, amelyek szintén betöltésre várnak majd.
Az új 149 millió állás a következő szakmákban és területeken jön létre:
- szoftverfejlesztés (98 millió),
- felhő- és adatmenedzsment (23 millió),
- adatelemzés, mesterséges intelligencia és gépi tanulás (20 millió),
- kiberbiztonság (6 millió) és
- személyes és bizalmas adatok kezelése (1 millió).
A történet üzleti oldala mellett van egy nagyon személyes aspektus is. Egyre több ember veszíti el a munkáját a digitalizáció miatt, akik kénytelenek újra pozícionálni magunkat egy high-tech jövőben is túlélést biztosító karrierváltással. Ez a trend nem ma kezdődött, már évtizedek óta tart, de tavaly új lendületet nyert.
Ma egy új és nagyon szokatlan ipari forradalom közepén vagyunk. A történelemben először nem a magasan képzett dolgozók munkáját veszik át a gépek, hogy az emberek könnyebben találjanak maguknak munkát a szaktudást nem igénylő területeken. Pont ellenkezőleg: a gépek most ismétlődő, alacsonyabban képzett dolgozók munkáját veszik át, míg a magas kognitív képességeket és emberi munkaerőt igénylő munkakörök száma egyre nő.
Ezúttal az embereknek jelentős mértékben át és tovább kell képezniük magukat ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani, különben végképp lemaradnak. Nem csak a digitális stratégiák és a vállalati versenyképesség forog kockán, hanem egyéni életek is. Mire kell összpontosítania egy jó továbbképzési stratégiának, hogy felkészüljön egy kiszámíthatatlan, de biztosan digitális jövőre? Egyesek szerint a kódolásra és az empátiára. Kódolásra azért, mert a digitális jövő nem csak bekövetkezik, valakinek fel is kell építenie azt. És empátiára azért, mert folyamatosan újabb és újabb szokatlan kihívásokkal és problémákkal kell majd szembenézniük, és új megoldásokat kell találniuk rájuk.
A hiány pedig egyre csak nő
A felrobbant digitális munkaerőpiacon a tehetség aranyat ér. De az emberek sokkal gyorsabban alkalmazkodnak a digitális életmódhoz és munkavégzéshez, mint a digitalizálódó munkaerőpiaci elvárásokhoz. Az informatikai tehetséghiány nagyobb, mint valaha, és úgy tűnik, hogy tovább nő.
Számos további tényező is közrejátszik ebben:
- Digitalizáció az IT-n túl – a 149 millió új munkahely nagyjából csak IT pozíció. De közben látszik, hogy a klasszikusan üzleti szerepek és a hagyományosan nem IT iparágak is intenzíven digitalizálódnak. Ez egy határozott trend, és egyetlen vállalkozás sem tűnik immunisnak rá. Ma már nem csak az informatika és az IT, hanem számos más iparág, vállalat és részleg is versenyben van a digitális tehetségekért.
- A járvány hatására a felgyorsult digitalizáció – tavaly kénytelenek voltunk 10 hónap alatt mintegy 10 évnyi digitális transzformációt megvalósítani, miközben életünket, munkánkat, csatornáinkat és termékeinket online platformokra helyeztük át.
- Intenzív finanszírozás – részben az előző pontokhoz kapcsolódóan – a helyi önkormányzatok és az EU egyaránt óriási összegeket kezdett önteni az innovációba és a digitális projektekbe, további betöltendő állásokat teremtve.
- Növekvő árak – a járvány által felerősített gazdasági recesszió miatt az árak tovább emelkedtek, amit később a bérek is követtek, még kevésbé megfizethetővé téve az amúgy is drága tech szakembereket a kisebb büdzséből gazdálkodó vállalkozások számára.
- Elvándorlás – A jövőbiztos karrierjüket tudatosan építő munkavállalók nyitottabbak arra, hogy lecseréljék munkáltatójukat. A járvány időszakban villámgyorsan tért nyerő távmunka pedig elmosta a fizikai – földrajzi távolság jelentőségét. A vállalkozások többsége (68%) ma már határok nélkül toboroz, az emberek pedig egyre nyitottabbak arra, hogy a világ bármely pontján jegyzett munkáltatónál dolgozzanak (21%). Míg az olyan virágzó digitális hubok, mint London vagy a Szilícium-völgy nagy előnnyel nyerik a tehetségekért folytatott globális versenyt, sok országban hátrányba kerülnek a helyi munkaerőt kereső vállalatok új, egy másik ligában játszó vetélytársaikkal szemben.
- Diplomások előnyben – ez viszont már egy olyan tendencia, amelyet az előbb említett tényezőkkel ellentétben mi magunk is megváltoztathatunk. Az informatikai egyetemi szakokon végzett jelentkezőket preferáló HR menedzserek egyszerűen elmulasztják a lehetőséget arra, hogy lecsapjanak a programozó iskolákban 5 év helyett 1 év alatt kiképzett tehetségekre, akik sokszor relevánsabb készségekkel, erősebb motivációval, és korábbi munkatapasztalattal is rendelkeznek.
- Alacsony diverzitás – ez pedig egy másik diszkrimináló tendencia, amelynek megváltoztatására mindannyiunknak törekednie kell. A tech szakma nemtől és életkortól független szakterületté formálása – ahogy annak lennie kellene – csak akkor valósulhat meg, ha sokkal több nő és a 30+ vagy 40+ éves szakembert is alkalmazunk az IT pozíciókban, nem csak “ifjú titánokat”.
A mi megoldási javaslatunk: egy új, kelet-közép-európai digitális tehetség hub
A szakértő- és skill hiány nem fog magától megszűnni, különösen, hogy még a Szilícium-völgyet is érinti. Sokat kell dolgoznunk a megszüntetésén úgy, hogy a helyi vállalkozások is nyertesei legyenek ennek a folyamatnak, és nem csak az olyan megacégek, mint a Google és az Amazon.
Mi a Codecoolnál azzal veszünk részt ebben a munkában, hogy digitális szakemberekké képezzük a Közép-Kelet-Európai munkaerőt, és összekötjük őket partnercégeinknek. Egyetemi diploma helyett (vagy mellett) a mi végzőseink kiterjedt projekt portfólióval rendelkeznek, 4-6 programozási nyelven dolgoznak, és számos IT-platformot használnak magabiztosan. Több, mint a 30%-uk nő (és folyamatosan dolgozunk ennek az aránynak a növelésén), és sokan 30 év felettiek, korábbi munkatapasztalatokkal és kiemelkedő szalmai magabiztossággal.
Mindannyiunknak fejlődnünk kell, és közösen kell kiépítenünk egy erős közép-kelet-európai tehetség hubot, hogy egyszerre tudjuk kiszolgálni a globális és a helyi tech munkaerő-igényt.
Most kell cselekednünk, holnap már túl késő.
Te mit fogsz tenni azért, hogy átugorhassuk a szakadékot?
