Egy új magyar felmérés rávilágított egy általánosabb nemzetközi problémára: az egyetemi diplomával rendelkező tech szakemberek pozitív diszkriminációjára a toborzásban, és arra, hogy ez mekkora akadályt jelent valójában a digitális tudáshiány felszámolásában.
Nemrég publikálták egy az informatikai tudáshiányt vizsgáló magyarországi piackutatás a legfontosabb tanulságait.
Általánosságban az eredmények arra mutatnak rá, amit már évek óta látunk az informatikai tudáshiányról nem csak Magyarországon, hanem számos más európai országban és globálisan is. A koronavírus járvány és a gazdasági recesszió hatására a tech szakmák iránti érdeklődés növekedése miatt arra lehetett volna számítani, hogy csökken a hiány (és néhány országban, mint például az Egyesült Királyságban így is történt). De a digitalizáció is felgyorsult, ami egyben a kereslet növekedését is jelentette, és ez hosszú távon megerősítette az informatikai szakemberhiány növekedését.
Az általános következtetésen mellett még egy konkrét adat felkeltetette az érdeklődésünket a felmérés eredményei közül: az a tény, hogy az egyetemi végzettség még mindig elvárás az IT pozíciók 72%-ánál. Ez nyilvánvalóan a digitalizáció egyik fő akadálya. A szám a magyar piacra igaz, de úgy gondoljuk, hogy akár nemzetközi problémát is jelezhet. Úgy éreztük, hogy ennek a trendnek nincs sok értelme, különösen akkor, amikor a vállalatok többsége digitális szakemberhiánnyal küzd. Úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk a jelenség hátterét.
Számos IT pozíció betöltése megköveteli azt a fajta tudást, amit csak egyetemen szerezhetünk meg, azaz például az informatika tudományának koncepcionálisan mélyreható megértését, a számítógépek, rendszerek és programok működési logikájának mély ismeretét. És ez teljesen rendben is van. Viszont a partnereinknél, és a piacon általában is azt látjuk, hogy az IT-s munkakörök legnagyobb részéhez nincs szükség ilyen magas szintű akadémiai ismeretekre.
Ezzel szemben azonban elvárnak:
- gyakorlati készségeket, amelyek a lehető leggyorsabban hasznosíthatók a projektek során,
- a legutolsó programnyelvek és korszerű digitális technológiák alapos ismeretét,
- az agilis munkavégzésben való jártasságot – vagy legalább valamilyen munkatapasztalatot,
- soft skilleket, mint pl. kommunikációs, együttműködési, prezentációs készségek, és kreativitás, valamint
- erős belső motivációt a minőségi munkára és a tovább fejlődésre.
Ezek közül több is hiányzik az egyébként nagyon értékes képességekből, amiket egy egyetemi képzés nyújt.
Mit történik, ha egy egyébként intelligens, diplomás jelöltet választasz, aki nem rendelkezik a fenti tulajdonságokkal és skillekkel? Csalódni fogsz.
- Az onboarding fájdalmas és hosszú lesz,
- a fluktuáció magasabb lesz (az egyetemen végzettek a gyakrabban választják a gyors karrierépítést, hogy mihamarabb megtérüljön az oktatásukra fordított hosszú idő és magas költség), és
- lemondasz a diverzitásról és az esélyegyenlőségről – azzal, hogy a magasabb státuszú, jómódú családokból érkező jelentkezőket választod, akik talán csak annyiban többek másoknál, hogy a szüleik megengedhették maguknak, hogy 4-5 évig támogassák gyerekük tanulmányait.
Akkor mégis miért várják el sokan a diplomát? Különösen, ha adott ez a nagyfokú informatikai szakemberhiány? Sok esetben ez egy rutin jellegű felvételi stratégia a könnyen betölthető pozíciók esetében, ahol nagy a túljelentkezés. (Nem azt mondjuk, hogy olyankor ez jó módszer a legjobb jelölt megtalálására, mindenesetre hatékony eszköz a jelentkezők számának csökkentésére.) De miért használják az IT-ban is, ahol az egyetemi végzettségből nem mindig következik a minőség, és ahol már évek óta fájó pont a munkaerőhiány?
Két oka van: mert megszoktuk, és mert nem jut eszünkbe jobb megoldás.
Egy ponton a vállaltok elkezdték az egyetemi végzettséget elsőszámú elvárásként kezelni, ugyanúgy, ahogy korábban az érettségit. Arra számítottak, hogy a diplomával együtt a jelentkezőktől fegyelmet és fejlettebb soft skilleket kapnak, mint például jobb kommunikációs készségeket, kreativitást és empátiát. Azt feltételezték, hogy egy diplomás jobb, mint egy nem-diplomás szakember.
Még mindig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egyetemi végzettség az, ami segít a boldogulásban, főleg ha egy vállalat döntéshozó fejével gondolkodunk. Azt akarjuk, hogy a gyerekeink felnőve egyetemre járjanak, ahogy mi tettük, hogy könnyebben boldoguljanak majd az életükben, ahogy mi is boldogultunk. És ez rendben is van. De ez nem azt jelenti, hogy nem tehetünk semmit annak érdekében, hogy a mai felvételi gyakorlatok és stratégiák jobbak legyenek.
A világunk sokat változott azóta, amikor még az egyetemi diploma volt a digitális területen elérhető siker legjobb fokmérője.
- Új technológiák ma már gyorsabban jelennek meg, mint valaha. A kevésbé rugalmas egyetemi tantervek pillanatok alatt elavulttá válnak, miközben egyre sokrétűbb, egyre inkább naprakész tudást várnak el a cégek kollégáiktól nem csak az IT szektorban, hanem az üzleti szférában is.
- A diverzitás globális vállalati prioritássá és felelősséggé vált, etikai alapon megkérdőjelezhetővé téve a diploma meglétén alapuló felvételi kiválasztást.
- Az informatikai képzés pedig túl nőtt a hagyományos felsőoktatáson, és az egyetemek helyett valódi alternatívájaként jeleik meg a keresett technológiákra fókuszáló rövid, intenzív, gyakorlati képzésekkel és naprakész tudásanyaggal.
És ez az utolsó pont az, amiért olyan könnyen kezelhető a második ok, miszerint „nem tudunk jobbat”. Nyilvánvalóan jogosan tekintesz gyanakvással az egyre több gyenge minőségű, szupergyors bootcamp képzésre. De nem minden bootcamp és programozó iskola egyforma.
Egy programozó iskola megítélésekor mindig vedd figyelembe:
- a tanfolyam hosszát (4 hónap alatt nem lesz senkiből több programnyelvet ismerő full stack fejlesztő),
- használnak-e agilis munkamódszert a tanulás sroán a projektben (ez persze csak akkor érdekes, ha ti is használtok a vállalatodnál),
- használják-e az angolt a tanulás során és a napi kommunikációban (szakmai angol nyelvtudás nélkül nagyon nehéz hatékonyan fejlődni és naprakésznek maradni IT területen),
- a tanuló által megvalósított projektek minőségét, a projektek számát, változatosságát és relevanciáját,
- a tananyagban a soft skillek súlyát és megközelítését, valamint
- a referenciáikat, partnereiket és garanciáikat.
Lesz olyan, amikor mindent figyelembe véve egy diplomás jelentkező felvétele lesz a legjobb megoldás. És lesz olyan, amikor nem.
Azt javasoljuk, hogy tudatosan és megfontoltan vizsgáld felül a kiválasztási kritériumaidat, hogy a legalkalmasabb jelöltet találhasd meg az adott nyitott pozícióra – és még eredményesebben kezelhesd vállaltodnál az IT szakemberhiányt.
A Codecool egy vezető programozóiskola Magyarországon, további iskolákkal Közép-Kelet-Európában, és több, mint 2500 végzett hallgatóval, akik 200-nál is több vállalatnál dolgoznak Európa-szerte. A 10+7 hónapos full stack fejlesztő képzésünk iskolánk zászlóshajója. Vállalati továbbképzési és átképzési tanfolyamokat is kínálunk, valamint belső digitális akadémiai megvalósítását, amely teljes mértékben lefedi a szükséges digitális munkaerő toborzását, betanítását, és a folyamatos munkavállalaói tech tréning szolgáltatásokat is. Büszke tagjai vagyunk az ESSÁ-nak (European Social Simulation Association), és részt veszünk egy európai digitális oktatási stratégia fejlesztésében.