Kétszer több diák és a legjobb IT kurzusok a piacon

Hogyan tudott a Codecool dinamikusan nőni 2021-ben is? Merre tovább 2022-ben? Boda József, Codecool CEO évindító posztjából kiderül.

Ha felidézzük egy pillanatra, hogy 2020-ban mire számítottunk, hogy fog kinézni 2021. … – hát, nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogyan a legtöbben akkor gondoltuk. 

Azt vártuk, hogy 2021-ben már túlleszünk a járványhelyzeten. Hogy az első, majd a sokadik sokk, az első, majd a második hullám után, a vakcinák segítségével csak visszatérhet végre az életünk egyfajta „normális”, de legalábbis stabil kerékvágásba egy év után. Hát, nem egészen így lett. 

2021-ben 3. és a 4. hullámnak köszönhetően Magyarországon például folyamatosan változott, hogy éppen be lehet-e járni az iskoláinkba, vagy online megy-e az oktatás. Romániában szinte egész évben online folyt nálunk a tanulás. Ausztriában pedig épphogy elindult az oktatás az első csoport diákkal legújabb iskolánkban novemberben, már jöttek is a szigorítások és a váltás online-ra. 

A nagy különbség az volt 2020-hoz képest, hogy hiába nem számítottunk rá, tavaly már fel voltunk készülve az állandó változásra. 2020-ban is hatékonyan felülemelkedtünk a váratlan nehézségeken, 2021-ben viszont már meg sem lepődtünk rajtuk. És még eredményesebben kovácsoltunk előnyt belőlük – például a legfontosabb, full-stack fejlesztő kurzusunk online változatának továbbfejlesztésével, amivel ma már sokkal több embert elérünk, mint az iskoláink környékéhez kötött offline képzéseinkkel. Ki gondolta volna ezt 2019-ben, akár 2020-ban is? Mi biztosan nem.

Korábban számunkra az is elképzelhetetlen lett volna, hogy teljesen online vegyünk fel egy új kollégát, főleg felsővezetőt a cégbe. Tavaly viszont ezt is zökkenőmentesen megoldottuk. Természetesen a diákjaink nagy részét is online vették fel partnercégeink, együtt szoktunk hozzá mindannyian a megváltozott lehetőségekhez.

Közben pedig talán észre sem vettük, hogy elkezdődött az „új normális”, amire vártunk – csak épp nem pont úgy néz ki, ahogy vártuk. Már 2020-ban is világos volt, hogy olyan már soha nem lesz minden, mint 2020. előtt, de azt nem tudtuk, hogy vajon milyen lesz. Mára úgy látszik, egy dolog jellemzi egészen biztosan az új világot: a folyamatos, nagy amplitúdójú változás. És hogy az lesz sikeres ebben az új normálisban, aki fennakadás nélkül tud alkalmazkodni a folyamatos változáshoz, és abból tud építkezni. Ma már látszik, hogy arra várni, hogy mikor stabilizálódik egy új működés, időpocsékolás és vesztes stratégia.

Nagyon büszkék vagyunk, mennyi mindent elértünk 2021-ben is. Csak néhányat idéznék fel a legfontosabb sikereink közül:

  • Sikeresen elhelyeztük a 2000. Codecoolert is több mint 250 vállalati partnercégünk egyiknél. 6 éve végeztek nálunk az első diákok. Külön öröm nekünk, és igazi megerősítés, hogy 80%-uk még ma is ugyanannál a cégnél dolgozik, ahol a segítségünkkel helyezkedtek el.
  • Elindítottuk első ösztöndíj programunkat, a CoderGirl ösztöndíjat. Vállalati partnereinkkel együtt közös kiemelt célunk, hogy sokkal több nő számára tegyük vonzóvá az IT-pályát. A hozzánk jelentkező lányok és nők közül a legerősebb motivációval és a leginkább kiemelkedő logikai készségekkel rendelkezők ma már ingyen tanulhatnak nálunk.
  • Megnyitottuk első iskolánkat Nyugat-Európában, Ausztriában. Magyarország, Lengyelország és Románia mellett így már 4 országban vagyunk jelen. Egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a célunkhoz, hogy 1-2 éven belül Közép-Európa, ezt követően pedig a tágabb régió vezető informatikai oktatási intézménye legyünk. 
  • Új nyílt képzéseket indítottunk. Például az egyhetes „Bevezetés az IT-ba” kurzust, ami Bécsben tartottunk meg először, és a 6 hónapos Kiberbiztonsági Szakértő kurzust, ami Magyarországon indult el novemberben. Emellett minden országban teljesen online is elérhetővé tettük egyéves full stack fejlesztő kurzusunkat. Az állam által finanszírozott, diákok számára ingyenes képzéseinken pedig több mint 300 karrierváltó szerzett tavaly versenyképes IT szakmát. 
  • Bővítettük vállalati IT-s és soft skill képzési kínálatunkat is, és több partnerünknél indítottunk a megrendelői igényekre szabott, teljes körű, belső digitális akadémiát.
  • A számok mindig a történetnek csak egy részét jelentik, főleg kontextus nélkül. Mégis sokat elárulhat, hogy 2021-ben 40%-kal tudtuk növelni árbevételünket. Stabil pénzügyi eredményeinknek köszönhetően biztos partnerei vagyunk azoknak, akik a segítségünkkel szeretnének karriert váltani, és azoknak is, akik vállalatuk digitális képességeinek megerősítésében számítanak ránk rövid és hosszú távon.

Azt látjuk, hogy vállalatoknál egyre csak gyorsult a digitális transzformáció, és egyre több, korábban klasszikusan üzleti területet is érint. Újabb és újabb digitális munkakörök jöttek és jönnek, létre, és közel sem tudunk annyi szakembert képezni, mint amennyire igény lenne. Tavaly minden egyes végzett diákunknak találtunk munkát minden országban, aki igénybe vette az állásgaranciánkat, amellett, hogy még több vállalati képzést tartottunk, mint korábban.

Azt szeretnénk, ha 2022-ben kétszer annyi új diákot tudnánk felvenni, mint 2021-ben. A minőségből viszont nem engedünk, sőt, folyamatosan továbbfejlesztjük képzéseinket és saját magunkat is. 

Full stack fejlesztő kurzusunk több, mint egy bootcamp, és jobb, mint egy egyetem. Egyéves, állásgaranciával és utófinanszírozással is választható átfogó programozóképzésünk nem csak egy egyszerre mély és széles gyakorlati szakmai tudást ad, de biztos állást is garantál a kurzus után egyik partnerünknél. 2022-ben szeretnénk még több ambiciózus és lelkes karrierváltó számára elérhetővé ezt a lehetőséget, ezért az állásgaranciánkat minden országban kiterjesztjük a képzés online változatára is.

Csak akkor tudunk egyszerre hitelesek és hatékonyak lenni abban, amit csinálunk, ha mi magunk is azok vagyunk. Ha minden egyes kollégánk hisz a Codecool missziójában, értékeiben és módszertanában, és mindannyian megfelelően tudják képviselni és átadni ezeket. Ezt másképp tudtuk biztosítani 5-6 éve fiatal, de ígéretes start-upként, és másképp tudjuk ma, 4 országban jelenlévő, de továbbra is intenzíven növekedő nemzetközi scale-up vállalatként.

Azért, hogy az óriási növekedés ellenére még rugalmasabbak és még innovatívabbak legyünk, 2021-ben átfogó belső középvezető-fejlesztési programot indítottunk. Azért pedig, hogy lépést tudjunk tartani a vállalati programjaink iránt megnövekedett igénnyel, 2022-től egy dedikált szakmai csapat foglalkozik majd a vállalati képzéseink és akadémiáink továbbfejlesztésével és megvalósításával.

És ha már szervezet és emberek – hadd köszönjem meg itt a kollégáimnak az egész éves munkájukat. Szó sincs itt szerencséről ugyanis – minden, amit a Codecoollal elértünk és elérünk, nekik köszönhető. Minden egyes Codecool munkatársam hozzátett a sikerekhez a lelkesedésével, kitartásával, tudásával, és én személy szerint nagyon hálás vagyok, hogy közös célokért dolgozhatok velük együtt minden nap.


Végső konklúzióként, azt hiszem, elmondhatom, hogy 2020. után 2021. sem bizonyult egy könnyű évnek – a sok sikert sok munkával értük el. Megdolgoztunk érte. Én el is fáradtam év végére, volt mit kipihennem az ünnepek alatt. 

Most viszont újult erővel és tettvággyal vágok bele az új évbe, és bízom benne, hogy ezzel mind így vagyunk. És abban is bízom, hogy idén is egy legalább olyan eredményes évet zárunk majd, mint tavaly. 

Boldog és sikeres újévet kívánok mindannyiunknak, és azt, hogy idén még több álmot váltsunk együtt valóra, sikeres, jövőbiztos, tech karrierek elindításával. 

Scrum a programozó képzésben – Tippek és előnyök

A vállalatok azért válnak agilissá, hogy jobb minőségű termékekre, elégedettebb ügyfelekre és produktívabb csapatokra tegyenek szert. Azonban az agilitás és az olyan keretrendszerek, mint a Scrum, elképesztően nagy előnyt jelentenek a tanulási folyamat során is. Most beviszünk a színfalak mögé, hogy megmutassuk, hogyan építjük be a Scrumot a tanítási módszerünkbe, és mindez miért jó neked.

Az agilis munkavégzés nem csupán egy felkapott kifejezés az IT-világában.

Manapság a világ vállalatainak 70%-a használ agilis módszereket az IT terén vagy épp az üzleti folyamataik során. Habár az IT volt az első szektor, amely beépítette az agilis értékeket a szoftverfejlesztésbe, a cégek is felfigyeltek az előnyeire, és az agilis irányelvek mentén elkezdték újragondolni az egész szervezetüket, és nagyszabású agilis átalakításokba fogtak.

A szoftverfejlesztésben a legtöbb vállalat a Scrum keretrendszer mellett tette le a voksát, hogy alkalmazza a legfőbb agilis értékeket. A Scrum hasznos kiegészítés a tanulási folyamatban is, és mi úgy döntöttünk, a tanítási módszerünk szerves részévé tesszük.

De mégis mi teszi annyira hatékonnyá az agilis szemléletet? És miért olyan előnyös már a programozás tanításának folyamata során bevezetni?
Először nézzük meg, mit jelent pontosan agilissá válni.

Gyors összefogló az agilis szemléletről

Az agilis megközelítés önszerveződő, keresztfunkcionális csapatokra hagyatkozik, és ez a szervezetfejlesztés reaktívabb, rugalmasabb módja.

Az agilis megközelítés 4 alapvető értéke a következő:

  • Egyének szerepe és a kommunikáció fontossága,  a folyamatok és eszközök implementálása helyett
  • Működő szoftver az átfogó dokumentációval szemben
  • Megrendelővel történő együttműködés a szerződéses egyeztetéssel szemben
  • Reagálni a változásokra ahelyett, hogy egy tervet követnénk

Az agilis megközelítés az emberi faktort és az ügyfél-elégedettséget helyezi előtérbe. És elegendő a számokat megnéznünk, hogy lássuk: ez a megközelítés tényleg működik. A vállalatok 70%-a váltott agilis megközelítésre, és a 98%-uk azt mondta, segített nekik elérni a korábban kitűzött üzleti célokat.

Miért? Mert az agilis keretrendszer lehetővé teszi, hogy a csapatod jobb termékeket hozzon létre a specifikációk és tervek még időben történő módosításával. Az ügyfelektől naprakész visszajelzéseket kaphatnak, és még a folyamatok közben tesztelhetik a termék egyes részeit. Az esetleges hibák vagy az üzleti igények változásai jól megférnek a kezdeti tervekkel, és van idő ezeket a változásokat kezelni.

Ez az átfogó filozófia eredményesebb csapatokhoz, magasabb minőségű termékekhez és elégedett ügyfelekhez vezet.

Alakítsd át a vállalatod az agilitás erejével

Az agilis megközelítés már régóta nem az IT-szektorban használt titkos összetevő. Így nem számít, milyen az üzleti profilod, belevághatsz az agilis átalakulásba, hogy a szervezeted jobban és gyorsabban reagáljon a változásokra.

Önmagában az agilis szemléletmódra történő váltás nem lesz garantált megoldás minden problémádra. Viszont ezzel felszámolható a silószemlélet, ez pedig lehetővé teszi a sokkal jobb együttműködést a szervezeten belül. Például az IT, HR és értékesítési részlegeid jobban tudnak egymáshoz kapcsolódni, amikor közösen dolgoznak egy-egy probléma megoldásán, és így nagyszerű termékeket hozhatnak létre.

Ahhoz, hogy agilis légy, a következőket teheted:

  • agilisan átalakíthatod a vállalatod egyik részét, és támogató, hagyományosabb vállalati struktúrát építhetsz köré, vagy
  •  a teljes szervezetre és vele együtt a különböző részlegekre nézve is alkalmazhatod az agilis értékeket.

Az átalakulás megkezdéséhez részletesen fel kell mérned a vállalatod. Ha most azon merengsz, szükség van-e egy agilis csapatra a szervezeteden belül, akár nulláról is hozzáfoghatsz a dologhoz.

Légy agilis a programozó képzésben is

Az agilis értékek szoftverfejlesztésbe történő beépítéséhez számos különböző keretrendszer közül választhatsz. A legismertebb és legszélesebb körben használt vitán felül a Scrum. Ahhoz, hogy a Scrumot hatékonyan be lehessen építeni az IT-ba, olyan fejlesztői csapatra lesz szükséged, amelynek a tagjai tisztában vannak az agilis értékekkel, a Scrum szerepkörökkel és a ceremóniákkal.

Pontosan ezért tettük a Scrumot a Codecool-módszer szerves részévé. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a juniorjaink jól felkészültek legyenek az egyéni és csoportos Scrum-projektekre, valamint a folyamatos tanulásra a jövőbeli karrierjük során is.

A Codecoolerek már az első naptól Scrum rendszerben tanulnak: sprinteket terveznek, amelyek során betöltik a Scrum Master szerepét, sőt Product Ownerek mellett, akiket a mentoraink játszanak és valódi ügyfelekkel (a partnercégeink képviselőivel) is dolgoznak.

A valós életből vett projekteken és felhasználói történeteken keresztül olyan értékes soft skillekre tesznek szert, mint a csapatmunka, a hatékony időbeosztás és prezentálás, a konfliktuskezelés és az asszertív kommunikáció. Folyamatosan konstruktív visszajelzést adnak és kapnak, és megtanulják, hogyan tanulhatnak önállóan.

Nézzük meg részletesen, hogyan tesszük ezt.

A Scrum bevetésen a Codecoolban

A Codecoolnál az alábbi elemeket alkalmazzuk a Scrum módszertanából a Full Stack Fejlesztő Képzésünk során:

  • Scrum Master és Product Owner szerepkörök,
  • sprintek (olyan ceremóniákkal, mint a tervezés, stand-upok, áttekintések, retrók, demók),
  • sprint teendőlista (Sprint Backlog) és termék követelménylista (Product Backlog).

Nézzük, hogyan építjük be ezeket a tanulásmódszertanunkba a legjobb eredmények elérése érdekében!

Scrum Master

Ez a cím azt illeti, aki a Scrumot facilitálja a csapatnak. A Scrum Master elkötelezett a Scrum értékek és alapelvek iránt, valamint gondoskodik arról, hogy a csapat kövesse a keretrendszert.

A Codecoolnál a diákok maguk közül jelölik ki a Scrum Mastert, mialatt megtervezik a feladatokat, és meghatározzák a prioritásokat a következő sprinthez. Ezt a szerepet minden sprint során más tölti be, így mindenki kipróbálhatja magát benne.

A Scrum Master feladata a csapat haladásának adminisztrálása, valamint a kapcsolattartás a terméktulajdonossal. Ha kérdés merül fel, vagy a csapat váratlan nehézségekbe ütközik, a Scrum Master mozdítja előre a folyamatot. A Codecool csapataiban a Scrum Masterek maguk is fejlesztenek a gyakorlatban.

Product Owner

A Product Owner a projekt főrészvényesének szerepét tölti be, aki tisztán látja, hová kellene eljutnia a csapatnak a projekt végére. Ő kommunikál a többi fő résztvevővel, ő érti a piacot, az ügyfelet és az üzletet is.
A Codecoolnál a mentorok Product Owner szerepkörben vannak, és általában ők hozzák létre és adminisztrálják a product baklogot.

Sprints

A sprintek alatt egy adott határidővel rendelkező időszakot nevezünk, amely során a Scrum csapat célja megvalósítani bizonyos mennyiségű munkát.

A profi fejlesztői csapatokhoz hasonlóan a diákjaink is egy- vagy kéthetes sprintekben dolgozva készítik el a projektjeiket.

Az önálló heteken, egyedül mélyítik el a megszerzett tudást, de igény esetén segítséget kérhetnek a mentorainktól. Ez a felállás támogatja a mastery-based learning (mesterfokú tanítás-tanulás) módszertanunkat, mivel fejleszti az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, és megtanítja, hogyan vállalhat felelősséget a diák a saját tanulmányaiért.

A csapatheteken a diákok Scrum csapatokban dolgoznak, hogy közelebbről is megismerhessék a munkahelyi elvárásokat. Ilyenkor épp olyanok, mint bármilyen szoftverfejlesztési csapat egy Scrum környezetben.

Sprintek tervezése

A fejlesztő csapatok együtt tervezik meg részletesen a sprintet, hogy nekiláthassanak a projektnek. A tervezés során a csapatok meghatározzák, mit tudnak elvégezni a sprint alatt, és hogyan érhetik ezt el. A Codecoolerek hétfőnként végzik el a tervezést, hozzák létre a sprint teendőlistáját és jelölik ki a Scrum Mastert.

Product / Sprint backlog, avagy a teendők listája

A product backlog egy lista a leszállítandó tételekről, amit a projekt ütemterve, valamint a magas szintű, vállalati követelmények alapján állítanak össze. A legfontosabb feladatok a lista élén találhatók. A Codecoolnál a mentorok Product owner szerepkörben vannak, így általában ők hozzák létre és tartják karban a backlogot.

A sprint backlog, avagy teendők listája azokat a feladatokat sorolja fel a Product backlogról, amelyeket az adott sprintben fognak megvalósítani. A Codecoolnál a sprint backlogokat a diákok Scrum csapatai állítják össze.

Napi standupok

Keddtől csütörtökig a diákok implementációs napokat tartanak, ami azt jelenti, hogy elvégzik a sprint során eltervezett fejlesztést. Minden reggel napi stand-upokon vesznek részt, amit a Scrum Master facilitál, és ilyenkor egyeztetik a napi feladatokat, valamint megbeszélik, hogy esetleg milyen akadályok miatt nem tudják folytatni a feladataikat.

Sprintek áttekintése

A sprint áttekintések során a fejlesztői csapatok esélyt kapnak a sprint termékének ellenőrzésére, valamint a demó során bemutathatják az ügyfélnek az alkalmazást vagy funkciót, amin dolgoznak.

A péntek mindig demónap a Codecoolnál, és ezek a napok lehetőséget adnak a sprint áttekintésére, illetve a sprint alatt elvégzett munka kivesézésére. A diákok reggel demózzák a sprint eredményeit a csapattársaik és a valódi ügyfelek előtt, akik a munkaerőt kereső partnereinktől érkező vendégek.

A demók mindig a prezentációs készségek gyakorlására, valamint a részletes, konstruktív visszajelzésre és a tanultak megvitatására összpontosítanak.

Retrók

A retrókat azért tartják a csapatok, hogy visszatekinthessenek arra, mi és hogyan ment a sprint során; ezt a Scrum Master facilitálja. A retró esélyt ad a csapatoknak, hogy tanuljanak a szembejövő nehézségekből, és lehetőségük legyen a jövőbeli fejlődésre.
A Codecoolnál a retrók általában péntek délután történnek, a demók után.

A következő agilis fejlesztődet keresed?

Mire a junior fejlesztőink végeznek a Scrum projektek köré szervezett egyéves tanulmányaikkal, kiválóan értenek a Scrum csapatmunkához és gyakorlatokhoz. A szupergyors sourcing folyamatainknak köszönhetően a következő agilis junior fejlesztőd csupán 5 nappal azután a csapatod részévé válhat, hogy felvetted velünk a kapcsolatot.

Akkor is rendelkezésedre állunk, ha inkább a meglévő kollégáid továbbképzése vagy átképzése érdekelne a Scrum keretrendszerű szoftverfejlesztés terén.

Ha új csapatokat szeretnél alkalmazni, és Scrum keretrendszeren vezetnéd keresztül őket az onboarding képzésen, akkor a Codecool által tartott, belső képzési akadémia lehet a legjobb választás, amelyet kifejezetten a vállalatod igényeire szabunk.

De miért nem látogatsz el előbb az egyik demónapunkra valamelyik pénteken, és nézed meg, milyen képességekkel és készségekkel rendelkeznek a diákjaink? Mi bármikor szívesen látunk!

Ha érdekel ez a lehetőség, vagy kérdéseid vannak, vedd fel velünk a kapcsolatot. Alig várjuk, hogy halljunk rólad!

Újabb lépés az IT-ban tapasztalható szakemberhiány csökkentése felé– megjelent az ESSA riport

developer working

Az ESSA (Európai Szoftverkészség-fejlesztési Szövetség) utánajárt azoknak a hiányzó készségeknek, amelyekre szükség van, hogy 2030-ig be lehessen tölteni a nagyjából 1,6 millió európai, digitális állást. A Codecoolnál küldetésünknek tekintjük, hogy csökkentsük a tech iparban tapasztalható szakemberhiányt. Mindezt a digitális oktatás forradalmasításával, és az ESSA konzorcium aktív tagjaként tesszük.

developer working

Manapság Európában a fejlesztők a legkeresettebb szakemberek a szoftverágazatban, és ez a tendencia csak növekedni fog. A jövő vállalatainak emellett olyan emberekre lesz szükségük, akik jól átlátják a mindennapos üzleti tevékenységeket.

Ezért is kell integrálni a soft skilleket és az üzleti tudást is az a képzési rendszerünkbe, valamint abba a szemléletmódba, ahogy a szoftverekről és azok vállalati alkalmazásáról gondolkodunk.

A fejlesztői szerepkör a legnépszerűbb

A World Economic Forum 2020-as The Future of Jobs Report (Jelentés az állások jövőjéről) beszámolójában felsorolta azt a 20 szerepkört, amelyek iránt az igény meredeken meg fog ugrani. A listán szinte minden állás az információ- és kommunikációtechnológiához kapcsolódik – a fejlesztők pedig stabilan őrzik a 10. helyet. Ezt a tendenciát a mi kutatásaink is alátámasztják; ezek alapján a szervezetek 45%-a úgy becsülte, hogy az elkövetkező öt évben további fejlesztőkre lesz szükségük.

ESSA graph 1
2021 ESSA Europe’s Most Needed Software Roles and Skills report “Need for extra people per role profile”

A programozásra és a professzionális hard skillekre nagy a kereslet

Az ESSA-jelentés még messzebbre ment, és próbaképpen azonosította a leginkább keresett skilleket a szoftverszakértők esetében.

Mondanunk sem kell, hogy a programozás a leginkább keresett hard skill, mégpedig Java, Javascript, SQL, HTML, PHP, C++, C# és Python programozási nyelveken. Azonban a szoftverszakemberek számára az a legfontosabb, hogy alaposan értsék a programozás elveit, mivel így gyorsan és könnyebben alkalmazkodhatnak új nyelvekhez.

A jelentésből az is kiderül, hogy a szakmával kapcsolatos skillek is fejlődni fognak.
„Az adott IT-skillek, például az IT-keretrendszerek vagy programozási nyelvek megtanításánál is fontosabb annak átadása, hogyan lehet megérteni az üzletet. Csak akkor lehet értékes terméket fejleszteni és létrehozni, ha az ember érti a szoftvermegoldás célját.”
Ebben a tekintetben a jelentésünkből kiderül, hogy a biztonságkezeléssel, az agilis projektmenedzsmenttel és a szoftverfejlesztési életciklusokkal kapcsolatos skillekre szükség van, és az üzletet megértő szakemberek pont olyan ütőkártyák, akiket a vállalatok keresnek – most és a jövőben is.

A soft skillek jelentik a kulcsot

A World Economic Forum (2020) előrejelzéseit csak alátámasztani tudjuk, és erősen ajánljuk a szoftveres szerepkört betöltő embereknek, hogy ne csak a hard skilljeiket fejlesszék, hanem fektessenek be a nem technikai skillekbe is, például a személyes vagy az interperszonális készségekbe: kritikus gondolkodás és elemzés, önmagunk menedzselése, csapatmunka és kommunikációs készségek.

ESSA word cloud 1
2021 ESSA Europe’s Most Needed Software Roles and Skills report “Soft and other skills for developers”

Persze a soft skilleket nehezebb feldolgozni, ha csak az elméleti tudásra lehet támaszkodni. Ezért fontos bevezetni a sokkal szisztematikusabb, valódi életből vett projekteket a tanulmányokba és a képzési tantervbe.

Minden a részletekben rejlik

2021 októberében az ESSA kiadott egy teljes jelentést, amelyben a jelenlegi (és jövőbeli) szoftverkészségek iránti igényt mérték fel Európában. A következő lépésben az ESSA többi tagjával együtt mi is hozzájárulunk, hogy egy átfogó dokumentumban reagáljunk a jelentés következtetéseire – ez az Európai Szoftverkészség Stratégia. A kezdeményezéssel kapcsolatos további információkért látogass el az ESSA weboldalára.

Eközben a Codecoolnál már javában dolgozunk azon, hogy jobb digitális oktatást biztosítsunk Európában. Már 4 európai országban – Ausztriában, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában – kínálunk mentorok által vezetett, projektalapú fejlesztői és más, digitális készségekkel kapcsolatos kurzusokat. A mastery-based learning (mesterfokú tanítás-tanulás) módszertanunkra és a kipróbált és tesztelt tantervünkre építünk, valamint extra figyelmet fordítunk a soft skillek fejlesztésére, mind a piaci alapon elérhető kurzusaink, mind pedig a személyre szabott vállalati megoldásaink terén. Megfizethetővé tesszük a karrierváltást, és megváltoztatjuk az emberek életét az állásgaranciánkkal, az utólagos fizetési lehetőséggel és a CoderGirl ösztöndíjjal.

Tudj meg többet rólunk, és arról, mit csinálunk, valamint vedd fel velünk a kapcsolatot, hogy megbeszéljük, miként segíthetünk a szoftverkészségekre vonatkozó igényeid terén.

A Codecool módszer: 4 alapérték a programozó képzéseink mögött

A vállalati értékek fontosak: befolyásolhatják a működést és a márkát, elősegíthetik a vállalati identitás kommunikációját, és mindenkit összhangba hozhatnak az elfogadott stratégiai irányokkal. Ideális esetben pedig közvetlenül hatnak arra is, ahogyan nap-mint-nap a munkánkat végezzük a cégnél.

Mi a Codecoolnál évek óta 4 egyszerű értéket próbálunk követni mindennapi munkánk során:

  1. Bátorság – vagyis új dolgok felfedezése és a korlátok feszegetése.
  2. Átláthatóság – információmegosztás és önmagunk kifejezése, és nem csak akkor, amikor kényelmes.
  3. Minőség – mindenben, amit teszünk.
  4. Vidámság – hogy élvezzük is azt, amit csinálunk, hogy még jobban fejlődjünk.

De a szavak csak szavak. Talán menőn hangzanak, és kipipálhatunk velük egy láthatatlan to do listát, amely szerint minden komoly cégnek rendelkeznie kell egy alapvető értékek listájával. De ha nincs mögöttük cselekvés, akkor ezek a szavak semmit sem jelentenek.

Tehát az értékekkel kapcsolatban a kihívás nem is annyira a meghatározásuk – különösen, mivel jobb esetben az alapján határozzuk meg őket, hogy miben hiszünk és hogyan működünk valójában. Sokkal nehezebb mindig, következetesen hűnek maradni az értékeinkhez. Hogy valóban alkalmazzuk is őket különböző helyzetekben, mindig, és mindenkivel szemben. Még akkor is, ha gyorsabb, olcsóbb vagy egyszerűbb lenne nem törődni ezzel.

A Codecoolnál mi követjük értékeinket belső folyamatainkban és ceremóniánkban, egymás között „a háttérben”, ahogy egymással beszélünk és napi munkánkat végezzük. Követjük őket akkor is, amikor üzleti partnereinkkel dolgozunk együtt, és ők első kézből megtapasztalják őket akkor is, amikor a nálunk végzett Codecoolereket befogadják új kollégaként a csapatukba. Ez azért van, mert akkor is követjük ezeket az értékeket, amikor a diákjainkkal dolgozunk együtt a kurzusainkon, és utána, amikor segítünk nekik új életet kezdeni, és programozóként elhelyezkedni.

Hogy pontosan hogyan alkalmazzuk alapértékeinket a képzésünk során, és hogyan tesszük elérhetővé azokat minden érintett számára?

Nézzük meg közelebbről.

1. Bátorság: Kilépünk a komfortzónánkból

Bátran új dolgokat felfedezni és konvenciók megszegni nagyon vonzó lehetőség, de a kudarc kockázata ijesztő is lehet. A bátorságnak ugyanis nagy ára van: ha hűek akarunk maradni önmagunkhoz, néha el kell hagynunk a járt utat.

Nincs innováció vagy mély tanulás új dolgok kipróbálása nélkül, az új dolgok kipróbálása pedig azzal jár, hogy először néhányszor kudarcot vallunk. Ugyanakkor: minél hamarabb vallasz kudarcot, annál hamarabb javíthatod ki a hibát, és a lehető legkisebb költséggel.

Mi tehát kifejezetten bátorítjuk a diákjainkat, hogy új módszerekkel próbálkozva, és a hibákból tanuljanak. Konkrétan együtt örülünk minden egyes kudarcnak. Mindig adunk visszajelzést, és pozitív megerősítést adunk akkor is, ah valami éppen nem sikerül, hiszen ezek a próbálkozások értékes részét képezik a tanulási folyamatnak. Például: „Nagyszerű, hogy kipróbáltad ezt a lehetőséget, és rájöttél, hogy nem működik. Mit tanultál ebből?”

A hibázva fejlődés érdekében sokkal inkább a folyamatokra koncentrálunk, mint az eredményekre. Célunk egy támogató, kudarcbiztonságos környezet fenntartása, ahol tere van a valódi fejlődésnek. Ezért a visszajelzéseinkkel konkrét viselkedésekre reflektálunk, nem pedig vélt vagy valós személyiségvonásokra.

Először is, a mentoraink (mi „mentoroknak” nevezzük a trénereinket) a fejlődés fókuszú gondolkodásmódot követik, és ezt erősítik a diákokban is. Ez azt jelenti, hogy elérjük azt, hogy diákjaink megértsék és teljes mértékben elhiggyék, hogy készségeik és képességeik fejleszthetőek, méghozzá elkötelezettséggel és kemény munkával. Tehát elsősorban nem valamiféle veleszületett tehetséggel, vagy szerencsével, vagy a középiskolai eredményeiknek megfelelő mértékben, de még csak nem is egy tavalyi IQ-tesztjük eredményétől függően. Hanem az alapján, hogy mennyire hiszik el magukról valójában, hogy képesek megtanulni kódolni. Ez a hozzáállás nem mellesleg megszeretteti magát a tanulást is a diákokkal, és egyfajta lelki állóképességet vagy rugalmasságot alakít ki bennük, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy később sikeresek legyenek. Ezért átfogalmazzuk a rögzült (tehát nem fejlődés fókuszú) gondolkodásmódról árulkodó megjegyzéseiket is. Például ahelyett, hogy „Nem vagyok jó matekos”, felvetjük, hogy: „Lehet, hogy még nem találtad meg ennek a matematikai feladatnak a megoldását. De próbáltad már …?”

Új dolgokat tanulni félelmetes is lehet. Viszont miután már átálltunk fejlődési fókuszú gondolkodásmódra, végre ki merjük magunkat mozdítani a komfortzónánkból, hogy változzunk és fejlődjünk. Amikor kihívásokat dolgozunk ki a diákjainknak akkor a „tanulási zónában” és ezen belül az ún. proximális fejlődési zónában dolgozunk. A tanulási zóna a komfortzóna és a pánikzóna között helyezkedik el – amelyek közül egyik sem a tanulás helye. A komfortzónában nincs újdonság, a pánikzónában viszont túl sok ahhoz, hogy megbirkózzunk vele. A tanulási zónában azonban megfelelő számú kihívással kell megküzdened. A proximális fejlődési zóna a tanulási zónán belül az, ahol a tanuló fokozatosan elmozdul az első lépések (mentori vagy társak által nyújott) támogatással való tanulástól a segítség (vagy „mankó”) nélküli tanulás felé.

A tanulási folyamat során végig ügyelünk arra is, hogy mindig lépésről-lépésre haladjunk (néha tyúklépésben). Rutinszerűen megkérdőjelezzük önmagunkat, a biztosnak hitt dolgokat és módszereinket. Felfordítjuk az összes utunkba kerülő követ, újból feltaláljuk a spanyol viaszt, megértjük, hogy hogyan és miért működnek vagy nem működnek dolgok, csak azért, hogy a legtöbbször használhatatlan új ötletekkel, néha viszont igazán kitűnő új megoldásokkal álljunk elő. És mindeközben: elemzünk, nyitunk az újra, megértjük, hogy hogyan érdemes kezelni a problémákat, nő az önbizalmunk, és tanulunk. Fejlődünk – és közben nagyon jól szórakozunk.

Mindezek mellett rendszeresen végzünk utánkövetéseket és visszatekintéseket (amiket a scrumban “retró”-nak hívunk). Mentoraink is bátran fogadják a diákok visszajelzéseit, és elismerik, ha valami félrement – beleértve azt is, hogy min tudnak akár ők maguk még javítani, min változtassanak legközelebb.

2. Átláthatóság: Megosztjuk az információt és kifejezzük magunkat

Az átláthatóság számunkra többet jelent, mint csupán az őszinteség. Azt jelenti, hogy mindig igazat mondunk, és a minden információt megosztunk, amit tudunk, és ami még tényleg segít – például a diákokkal is, a tanulási folyamat során.

Az átlátható kommunikáció támogatása érdekében először pszichológiai biztonságot teremtünk, olyan légkört, amely támogatja a kölcsönös bizalmat és a fejlődést. Egy magas pszichológiai biztonsággal rendelkező csapatban a csapattársak mernek kockázatot vállalni. Bíznak abban, hogy a csapatból senki senkit sem hoz kellemetlen helyzetbe vagy büntet meg azért, mert elismert egy hibát, kérdést tett fel vagy új ötlettel állt elő.

Ennek eléréséhez mi:

  • törekszünk arra, hogy felismerjük saját feszültségeinket, és észrevegyük másokban is a feszültséget, amely elvonhatja a figyelmünket attól, hogy jelen legyünk, vagy jól érezzük magunkat,
  • kommunikáljuk a feszültségeket, úgy, hogy azzal ne bántsunk meg senkit,
  • megadjuk a hátterét egy-egy döntésünknek, és annak, hogy miért viselkedünk éppen úgy, ahogy, azért, hogy fokozzuk a bevonódást és a bizalmat,
  • olyan ceremóniákat szervezünk a napi munka mellett (pl. “sharing”, azaz megosztás, és “syncing”, azaz összhangba hozás), ahol kérdéseket teszünk fel, vagy éppen információkat osztunk meg átláthatóan különböző helyzetekben tapasztalt dolgokról.

Gyakorlatilag jó példát mutatunk azzal, hogy átláthatóan kommunikálunk, és erre ösztönözzük a többieket is.

Ezt az elvet a következő helyzetekben alkalmazzuk:

  1. Előre tájékoztatunk mindenkit az adott képzéssel, workshoppal kapcsolatban minden tudnivalóról. Nem rejtünk el semmilyen hasznos információt a diákjaink elől. Mindenkinek elmondjuk, hogy mi, mikor, hogyan fog történni.
  2. Tisztázzuk a szabályokat, szerepeket és elvárásokat. Így alapunk lesz arra is, hogy akár nemet mondjunk a diákjainknak, ha valamit a megegyezésünkön túlmenően kérnek tőlünk.
  3. Tudatosan kerüljük a titkokat és tabukat. Mit, hogyan és miért tesz a mentor/tréner? Ennek mindenki számára világosnak kell lennie. Például: „Miért csináljuk ezt a gyakorlatot?” Kontextust adunk a diákoknak – az információkat a tanulási céloknak is megfelelően időzítve, hogy segítsük a fejlődést.
  4. Rendszeresen tartunk “mapping”-eket. Előre feltérképezzük a napot, a következő órát, feladatot és még az egész kurzust is mindenki számára. Fontos, hogy a diákok folyamatosan értsék, mi a folyamat, és hol tartanak benne.
  5. Kifejezzük az érzéseinket. Ha a mentorok valamiért feszültek, azt ők is kifejezik a diákok felé. A mentor sem tökéletes, ő is emberi lények érzésekkel, érzelmekkel. Például,
    amikor a tanulók nem figyelnek, a mentor elmondja, hogyan érzi magát a helyzettel kapcsolatban, majd megkéri őket, hogy figyeljenek rá jobban.

3. Minőség: Plusz munkát fektetünk abba, hogy valódi értéket teremtsünk

Minőségre és a szakszerűségre törekszünk mindenben, amit mi teszünk, és mindabban is, amit elvárunk a diákjainktól és partnereinktől.

Először is, jelentősen javítjuk a tanulási eredmények minőségét azáltal, hogy maximalizáljuk a tanulási adott időre vetített hatékonyságát a mentorok részéről nyújtott útmutatással, támogatással és motivációval. Az önálló ütemezésű tanulással szemben az instruktorok által vezetett tanfolyamok hallgatói sokkal nagyobb valószínűséggel fejezik be tanulmányaikat, és tesznek szert olyan hasznos gyakorlati ismeretekre és készségekre, amelyeket később ténylegesen felhasználhatnak a munkakörnyezetben. És sokkal jobban is szórakoznak.

Az egyik mód, ahogyan a Codecool mentorok bevonják a diákokat és partnereket a jobb eredmény elérésébe, az a felhatalmazás. Első lépésként közösen határozzuk meg magát a minőséget is, és azt is, hogy pontosan hogyan fogunk hozzá eljutni.

Követjük a szubszidiaritás elvét – ami elsőre bonyolultnak tűnhet, de csak annyit jelent, hogy a problémákat mindig azon a legalacsonyabb szinten kezeljük, ahol az információ rendelkezésre áll a megoldáshoz. Ez azt jelenti, hogy ha a diákok számára már rendelkezésre áll egy megoldás egy bizonyos problémára korábbi projekttapasztalataik alapján, akkor a mentoruk arra ösztönözi őket, hogy maguk találják meg a megoldást, és nem adja át azt nekik készen.

A megoldás fókusz pedig olyan technika, amelyet a “Solution Focused Brief Therapy” módszertanából kölcsönöztünk. Ez jövőalapú gondolkodást és erőforrás-tudatosságot igényel, és arra a felfogásra épít, hogy „a megoldást nem érdekli a probléma”. Ahelyett, hogy a problémát elemeznénk, inkább a kívánt kimenetelt és a rendelkezésre álló erőforrásokat boncolgatjuk együtt, és a lehetséges odavezető utakat “fentről lefelé” vezetjük le, a végső eredmény kívánt állapotától visszagörgetve.

Az agilis módszertan a szoftverfejlesztés kontextusában jól használható, alapvető és elterjedt eszközkészlet, amit széles körben alkalmazunk mi is. Valójában mi odáig elmegyünk, hogy a tanulási ütemterveket is agilis ceremóniák köré építjük, és a diákjainkat felkérjük, hogy demózzák a projektjeiket valós „ügyfeleknek”, azaz vállalati partnereink képviselőinek, minden pénteken, tanulmányaik 1. hetétől kezdve.

Hiszünk a hatékony, célközpontú megbeszélésekben és workshopokban is. Tiszteletben tartjuk egymás idejét, időben érkezünk és mindig tartjuk az időkeretet – de ez a történetnek csak az egyik fele.

Minden megbeszélést egy “check-in” körrel, vagyis bejelentkezéssel kezdünk, ahol megbeszéljük, hogy ki hogy érzi magát. A cél, hogy mind „megérkezzünk”, vagyis a külső problémák tudatosításával a helyükön kezeljük, és egyúttal hatékonyan félretegyük őket, valamint egységes csapathangulatot teremtsünk. Ez túlzásnak vagy időpocsékolásnak is tűnhet elsőre, de a check-in elhagyása nem éri meg azt a megtakarított 10 percet. Mindenki hajlamos sokkal aktívabban és hatékonyabban koncentrálni és részt venni a közös munkában egy ilyen kör után, ezért az így közvetetten nyert hatékony idő sokkal több időbe ér, mint amennyi ideig ez a kis szertartás tart.

A végén tartunk egy “check-out“-ot vagyis kijelentkezést is, hogy megosszuk egymással az érzéseinket, és ha van-e még valami, amit meg szeretnénk osztani egymással, hogy megbizonyosodjuk arról, hogy maximálisan kihasználtuk a megbeszélésen eltöltött közös időt.

Ezeken a bármilyen megbeszélésen bevethető, általános rutinokon kívül minden reggel egy rövid “attendance” (“részvétel”) meetinget is tartunk a diákjainkkal. Ezen mindenki (a mentorokat is beleértve) válaszol ugyanarra az informális, ad hoc kérdésre, amelyet egy robot automatikusan generál minden nap (például, hogy mi az a tévéműsor, amely mindig megnevettet, vagy ki a kedvenc szuperhősöd és miért). Nem reagálunk a válaszokra, csak megosztjuk és meghallgatjuk őket. A cél az, hogy pozitív felütéssel indítsuk a napot, és tudatosan behozzuk az emberi oldalunkat is a munkánkba és a tanulásunkba minden nap, ami kulcsfontosságú egy “teal organisation”, azaz egy minőség fókuszú vállalat felépítéséhez.

És végül, de nem utolsósorban építünk a “doing by non-doing”, azaz a cselekvés nélküli cselekvés 4 elvére is, amely a mi esetünkben alapvetően a mentorok részéről coach-ként való viselkedésben nyilvánul meg. A 4 elv a következők:

  1. Nem vagyunk birtokában semmilyen egyedül érvényes igazságnak: A mentor/tréner nem ismeri az igazságot, csupán tapasztalatai alapján átadja a saját tudását. Mindenki megkérdőjelezheti a mentor vagy mások gondolatait, feltehet kérdéseket, és indíthat konstruktív vitát.
  2. Nem ítélkezünk: Konkrét visszajelzést adunk viselkedésekről, és nem aggatunk címkéket emberekre.
  3. Nem vállaljuk át a felelősséget másoktól, főleg nem a diákoktól: Aki keményen dolgozik, az cselekedve tanul. Ha a mentor / tréner dolgozik keményen, az azt jelenti, hogy ő maga sokat tanul, de a diákok nem feltétlenül. Például ez az oka annak, hogy a mentor nem érhet hozzá a diák billentyűzetéhez, ez nálunk szabály. Azt is mondjuk, hogy a diákoknak az idejük nagy részét gyakorlással, kommunikációval, feladatokon való dolgozással kell tölteniük. A mentor / tréner legfőbb felelőssége a tanulás megkönnyítése, de a felelősség a tanulóé – ő felel a saját tanulási folyamatáért, a lehető legjobb eredményért.
  4. Nem adunk kész megoldásokat: Nem árulunk el trükköket és végső válaszokat. A tanulási folyamat fontosabb, mint a végső válasz. A mi megközelítésünk a coaching – kérdésekkel, útmutatással, motiválással segítjük a diákokat.

Vannak, akik intuitív módon úgy értelmezik a „nem cselekvést”, mint valami passzív, lazulós vagy lusta dolgot. De amikor nincs szükség cselekvésre, akkor ha bármit is teszünk, az már „túlcselekvés” lesz. Valójában a cselekvés néha több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.

Ha növényt termesztünk, és megteremtettük a megfelelő környezetet a növekedéshez a talajjal, napfénnyel és vízzel, akkor eljön az az idő, amikor a legjobb mód arra, biztosítsuk a növény növekedését az, hogy egyszerűen békén hagyjuk. Még több víz, napfény, műtrágya nem fog segíteni, sőt valójában ezek túlzott használata csak gátolhatja a növény fejlődését. Továbbra is figyelemmel
kísérjük a növény igényeit persze, kapcsolatban maradunk vele, de valójában a nem cselekvés az, amire szükség van.

Mi a legjobb tudásuk alapján megteszünk mindent annak érdekében, hogy ne öljük meg a növényeinket, hanem hagyjuk őket növekedni és elérni a legmagasabb minőségüket.

4. Szórakozás: Gondoskodunk arról, hogy mindenki élvezze az utazást

A Codecool mellett való döntés a nappali tagozatos tanulóink és kollegáink részéről is egy életreszóló választás – így nálunk mindig kiemelt helyen szerepel a vidámság és a jókedv a prioritások listáján. Ha élvezel valamit, akkor jobb is leszel benne. Ez ennyire egyszerű.

Hisszük, hogy a tanulás és a munka szórakoztató, könnyed élmény lehet, és még flow állapotba is eljuttathat mindenkit. Magunkat sem vesszük túl komolyan. Teszünk róla, hogy minél többet nevessünk saját magunkon.

Diákjaink unalmas, nehéz tankönyvek és frontális oktatás helyett életszerű, játékos és szórakoztató projektfeladatokon keresztül sajátítanak el technológiákat és új készségeket.

A szórakoztató tanulási élmény jobb végeredményt hoz a pozitív asszociáció miatt:

  1. Megtapasztaljuk, hogy mindannyian (még a mentor is) csak emberek vagyunk. Mind hibázunk néha, és ilyenkor mindannyian együtt nevetünk saját  magunkon.
  2. Az utazásra, az új tanulás kísérletére koncentrálunk. Ez a kaland, a felfedezés nagyon élvezetes, valódi szórakozás lehet.
  3. Megosztunk érdekes apró részleteket, szórakoztató tényeket mindig az adott témához kapcsolódóan.
  4. Több interaktív, gyakorlatorientált foglalkozást tartunk, és kevesebb frontális oktatást és prezentációt. A diákok vágül az „élményre” fognak a leginkább emlékezni: amikor mozogtak, beszélgettek, gyakoroltak, nevettek.

Alapvetően ez minden – és ennél még persze sokkal több. De tanulási módszerünk és rutinjaink összes „titkos” összetevőjét egyszerűen nem lehet egyetlen cikkbe belesűríteni.

Tudjuk, hogy minden vállalat más, és a te vállalatodnál is biztosan mások az értékek – nem jobbak, nem rosszabbak, csupán mások. Reméljük, hogy inspirálónak találtad ezt a betekintést a Codecool értékeibe és az ezeken alapuló munkánkba, és hogy kicsit el is gondolkodtattunk.

Milyen alapvető értékeitek vannak a te vállalatodnál? Mit tesztek azért, hogy minden nap kövessétek őket?

Állj meg és gondolkodj el ezen valamikor, és találj még kreatívabb módszereket arra, hogy hű legyél hozzájuk. Meg fog térülni az erre fordított időd.

Szebb jövőt kódolva – Codecooler ezüstérem a Morgan Stanley hackathonján

A Code to Give hackathonon Codecoolos diákjaink egy olyan innovatív, tanulást segítő megoldást fejlesztettek, amely krónikus betegséggel küzdő gyerekek életét változtathatja meg.

A Morgan Stanley és az Amigos a Gyerekekért alapítvány arra kérték a résztvevőket, hogy kreativitásukat és tudásukat egy virtuális versenyben felhasználva segítsék a nonprofit szervezetek munkáját.

Hihetetlenül büszkék vagyunk, hogy a Codecoolerek csapata – Kassai Zsófia Szonja, Ürmössy Barnabás, Molnár Bálint és Murai Kristóf – 2. helyezést értek el a versenyen, egy főleg egyetemistákból álló mezőnyben. Erről, és a Codecoolos életükről is kérdeztük őket.

Meséljetek, mi motivált titeket abban, hogy benevezzetek a Code to Give hackathonra? Ez volt az első hackathonotok?

Zsófi: Igen, ez volt az első! Kíváncsiak voltunk, milyen kihívásokkal jár egy hackathon, szerettünk volna fejlődni és kipróbálni magunkat egy hosszabb projektben. Tetszett, hogy az ötletünk egy nonprofit szervezet munkáját fogja segíteni.

Barnabás: Én arra is kíváncsi voltam, hogy milyen újdonságot nyújt majd az “ügyféllel” együtt kidolgozott, 1-2 hétnél tovább tartó feladat megoldása. Emellett tudtam, hogy mi egy összeszokott, jól működő csapat vagyunk, és szerettem volna látni, ahogy az egyéni fejlődés mellett a közös munkában is szintet lépünk majd.

Bálint: Nekem kizárólag motiváló faktorok voltak, mert sosem voltam még hasonló versenyen, és az egész koncepció szimpatikus volt, hogy gyerekek nyelvtanulását segítsük egy gigacég támogatásával.

Kristóf: Engem is a kíváncsiság vezérelt. Sosem vettem részt ehhez hasonlóban, ezért nem is tudtam, hogy mire számítsak. Érdekelt, hogy a képzés 2. felében mire vagyunk képesek, milyen appot tudunk készíteni. Az pedig, hogy közben rászoruló gyerekeken segíthetünk, nagy pluszt adott hozzá a munkához.

LazyLlamas, vagyis Lusta Lámák volt a csapatnevetek. Honnan jött ez a crazy név? 🙂

Barnabás: A lámák iránti közös érdeklődés az első megbeszélésen jött, amit követően hátra is dőltünk, hogy a nevezési határidőig nincs más dolgunk. A “lazy” akkor került a név elé, amikor a nevezési határidő előtt 15 perccel még egyikünk sem regisztrálta a csapatot, ami szerintem egy klasszikusan ránk jellemző helyzet.

Az azért jól esett, amikor a hackathon során többször is megemlítették, hogy az elvégzett munka mennyisége alapján a lusta jelző nyilvánvalóan csak az irónia kedvéért kerülhetett a nevünkbe.

Milyen tanulást segítő eszközt fejlesztettetek? Meg lehet nézni?

Zsófi: Az alkalmazásunk két részből áll. A tanulók számára egy nyelvtanulást segítő és készségfejlesztő alkalmazást hoztunk létre hat különböző feladat típussal. Az őket tanító Amigók pedig könnyen létrehozhatják a feladatokat, nyomon követhetik, hogy hogyan fejlődnek a gyerekek, és a visszajelzést is adhatnak nekik.

Barnabás: Az alap elképzelésünk az volt, hogy egy olyan appot fejlesszünk, amiben a meglévő sablonok alapján könnyen lehet létrehozni egyéni feladatokat. Emellett segíteni akartuk az Amigók és a diákok közötti személyes kapcsolattartást, hogy a feladatok elküldésétől az értékeléseken át kapcsolatban tudjanak maradni. További szempont volt, hogy kidolgozzunk egy játékos pontgyűjtő rendszert, ami motiválja is a gyerekeket.

Bálint: Az app legnagyobb előnye, ahogy Barna is említette, a sablonok. A kidolgozott feladattípusok között volt memóriajáték, szó – kép párosítás, olvasott és hallott szövegértés, behelyettesítés és kategóriákba rendezés. Ezek mind elérhetők olyan nyelveken, amiken az Amigók tanítanak.

Kristóf: Nagyon szívesen tartunk egy bemutatót bárkinek, akit érdekel az eszköz.

Milyen élmény volt a verseny? Milyen érzés volt bekerülni a döntőbe?

Zsófi: Nekem nagyon szuper élmény volt! Rengeteg tanulással, kreatív ötletekkel, gördülékeny csapatmunkával, és olykor álmatlan éjszakákkal telt. A célunk főleg a tanulás és tapasztalatszerzés volt, de nagyon örültünk, hogy az első hackathonunkon ilyen messzire jutottunk. És persze izgalmas volt, hogy élőben prezentálhattuk az ötletünket a zsűrinek.

Barnabás: Azon túl amit eredetileg gondoltunk sok szervezést, projektmenedzsmentet, szövegírást, prezi gyakorlást is igényelt az egész. Nekem külön nagy élmény volt, hogy valós fejlesztői környezetben gyakorolhattam ezeket a készségeket. Ezen kívül a verseny segített eldönteni, hogy front end fejlesztőként akarok majd később elhelyezkedni. Plusz a döntőbe jutás egy nagyon pozitív visszacsatolás is volt, hogy már a képzés felénél is képesek vagyunk egy ilyen erősen összetett projektek kidolgozni.

Bálint: A verseny hihetetlenül jó élmény volt, külön örültem neki, hogy a web modul már kicsit kopni kezdő ismereteit fel tudtam frissíteni, és hogy a gyakorlatilag nem létező CSS ismereteimet is gyarapítani tudtam. Kíváncsi voltam, hogy mit hoznak majd az egyetemi csapatok, de a második kör mentor meetingjei után nem volt kérdéses, hogy be fogunk kerülni a döntőbe.

Kristóf: Nekem a verseny eszméletlen jó élmény volt. Jó volt megtapasztalni, hogy milyen megtervezni és összerakni egy applikációt a nulláról. Nagyon lelkesen kezdtünk bele, és sorra jöttek a jobbnál jobb ötletek. Aztán amikor tovább jutottunk az ötletünkkel, egy újabb adag motivációt kaptunk, és a megvalósítás már csak az időn múlt. A döntőbe jutás pedig hatalmas öröm volt, és megerősített abban, hogy jó munkát végeztünk.

Mi jelentette számotokra a legnagyobb kihívást a verseny során?

Zsófi: A verseny az idővel. Rengeteg ötletünk volt, amit ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen volt kivitelezni.

Barnabás: Zsófihoz hasonlóan, az utolsó napokban nekem is nehéz volt engednem a maximalizmusból. Ki kellett válogatnunk, hogy mi kerüljön bele a prototípusba, és mi lesz az, ami már csak a next steps dián kaphat helyet.

Bálint: Nekem a CSS! 😀 És ahogy nőtt a projekt, úgy egyre égetőbb szerepet kapott a refactor is. Nem kis munka volt minden feladattípust egy csokorba szedni, de nagyon átlátható lett a végeredmény, Zsófinak köszönhetően.

Kristóf: Nekem is az idő volt a legnagyobb kihívás, mivel folyamatosan új ötleteink támadtak, hogy egyes feladat típusokat hogyan lehetne még jobbá, látványosabbá tenni.

Milyen olyan tudást használtatok a verseny során, amit a Codecoolnál sajátítottatok el?

Zsófi: Szinte mindent. 🙂

Barnabás: Volt egy-két technikai megoldás, ami annyira specifikus volt, hogy a képzés során még nem találkoztunk hasonlóval se, de sikerült rájuk megoldást találni, mert a Codecool megtanított hatékonyan keresni és felhasználni, amit a neten találunk.

Bálint: A döntőn egyértelmű lett, hogy mekkora előnnyel indultunk a kéthetente megtartott pénteki demózások miatt. Hard skillek tekintetében tulajdonképpen egy “web modul add-on”-ként jellemezném a hackathont. Az appunk egy Flask alapú JavaScript-heavy weboldal lett, komplex adatbázis struktúrával.

Kristóf: Én lényegében minden tudásomat a Codecoolban szereztem, azt használtam, amit itt tanultam. Amikor pedig nagyon elakadtam, akkor egy Codecoolos mentortól kértem segítséget.

Hol tartotok most a Codecoolos képzésben, éppen mit tanultok?

Zsófi: Az OOP modul végén vagyunk, ez a 3. modul a 4 modulból álló egyéves full stack fejlesztő képzésen. A modul elején jelentkeztünk a hackathonra.

Barnabás: Igen, a modul egésze alatt tartott a verseny. Innen is külön köszönet a TW heti csapatunk tagjainak, akik elvitték a hátukon a Codecoolos projektjeinket. 🙂

Bálint: Nagyon üdítő volt a napi adag Java mellett egy teljesen más jellegű projekten dolgozni (persze az OOP utolsó heteiben jönnek a web alapú dolgok, adatbázis, stb.). Jómagam most kezdem majd a Test Automation specializációt a 4. modulban.

Milyen terveitek vannak a képzés után?

Barnabás: Nekem a verseny arra is jó volt, hogy megerősítsen a képességeimben. Most már magabiztosabban vágok bele a munkakeresésbe mint webes alkalmazások front end fejlesztője.

Bálint: Én a németes, precíziós tervezés helyett inkább intuitív módon sodródtam eddig is. Egyelőre kíváncsian várom, mit hoz a Test Automation specializáció.

Kristóf: Számomra a web modul volt eddig a legjobb, és most a hackathonos eredmény még jobban ösztönöz arra, hogy webes alkalmazások fejlesztésében helyezkedjek el.

Mihez kezdtek az Extreme Digitalos nyeremény utalványotokkal?

Zsófi: Én még nem döntöttem el, szeretném minél hasznosabb célra fordítani.

Bálint: Nekem pár hónapja sikerült tönkrevágni a laptopomat. Azóta PC-ről varázsoltam, de a nyereménynek köszönhetően ismét mobilis vagyok, szereztem egy laptopot.

Kristóf: Én mindig is szerettem volna egy okosórát, de sosem volt elsődleges, és mindig akadt fontosabb dolog nála. Ez az utalvány tökéletes volt erre a célra.

Milyen tanulságokat / tapasztalatokat hoztok magatokkal? Van, amit másképp csinálnátok? Indulnátok máskor is hackatonon?

Zsófi: A legnagyobb tanulság az volt számomra, hogy milyen sokat lehet tanulni egy ilyen hackathon során. Én elégedett vagyok a teljesítményünkkel, és nagyon szívesen indulnék máskor is.

Barnabás: A verseny legelején azt hittem, hogy ennél sokkal kisebb szabású feladatot veszünk a nyakunkba, aztán picit ijesztővé is vált belegondolni, hogy az első ötletek kivitelezése mekkora munka. A végére viszont annyira felvértezett, hogy ezt valóban meg tudjuk csinálni, hogy még az utolsó napokba is további új ötleteket és funkciókat zsúfoltunk bele. Máskor is szívesen vállalkoznék rá.

Bálint: Sok mindent másképp csinálnék, például a projekt kezdeti fázisában is ragaszkodnék a megfelelő elnevezési konvenciókhoz, és a SCRUM standup-ok rendszeressé tétele is fontos lett volna. De mindenki maximálisan beletette magát a projektbe, nem kérdés, hogy újra belevágnék-e.

Kristóf: Mivel ez volt az első hackathon amin részt vettem, nagyon sok mindent csinálnék másképpen. Viszont hatalmas élmény volt, és nagyon szívesen indulnék máskor is.

 

Inspirálónak találtad a fenti történetet? Szívesen dolgoznál olyan juniorokkal, mint Zsófi, Barnabás, Bálint vagy Kristóf?

A végzőseink csak rád várnak. Keress meg minket, és beszéljük át, hogyan tudnánk segíteni.

Reméljük, hamarosan találkozunk!

Motorola Solutions Fejlesztői Akadémia a Codecool közreműködésével

Tavaly a lengyel Motorola Solutions a Codecoollal közösen 26 fejlesztőt képzett az újonnan létrehozott Motorola Solutions Academy-n. A kiválasztott résztvevők ingyenesen vesznek részt a 7 hónapos képzésen.

Az akadémiát a Motorola Solutions alapította, hogy megoldást kínáljon az informatikai szakemberhiányra, amely számos IT vállalatot érint Lengyelországban.

Csaknem 500 ember jelentkezett a lengyelországi Codecool segítségével a Motorola Solutions számára kifejlesztett speciális képzési programra. Egy alapos kiválasztási folyamat során az 500 jelentkező közül a 26 legjobbat választották ki.

A 7 hónapos oktatási program során a résztvevők a nulláról szereznek meg alapos back-end vagy front-end fejlesztői készségeket. A végzősök garantáltan felvételt nyernek a krakkói Motorola Solutions-höz.

Hogyan választották ki a résztvevőket?

A toborzási és kiválasztási folyamatot, valamint a tanulási módszert a Codecool, Közép-Kelet-Európa vezető programozó iskolája biztosította a Motorola Solutions részére. A Codecool Full Stack fejlesztői és rövidebb IT képzéseket kínál Lengyelországban, Magyarországon és Romániában.

A Motorola Solutions számára legmegfelelőbb jelöltek kiválasztásához az iskola mentorai és toborzói:

  1. csaknem 500 jelentkező közül válogattak,
  2. 100 interjút szerveztek le és
  3. 80 kezdő szintű kódolási feladatmegoldást értékeltek ki.

Hogyan tovább?

Az ingyenes képzési program 2020 decemberében kezdődött. A hallgatók hétfőtől péntekig napi 6-8 órát töltenek 7 hónapon keresztül új szakmájuk tanulásával.

A tananyag váltakozó heti munkarend szerint épül fel. Az egyik héten a hallgatók előadásokon és workshopokon vesznek részt a Motorola Solutions-nél, amennyire azt a világjárvány és a jelenlegi szabályozások engedik. A másik héten a saját projektjeiken dolgoznak egyedül vagy csapatban.

A hallgatók nem csak a legújabb technológiákat tanulják meg, hanem soft készségeiket is fejlesztik, hogy a képzés után zökkenőmentesen csatlakozhassanak a Motorola Solutions csapatához.

A Motorola Solutions Academy jövőképe

„A Motorola Solutions egy folyamatosan növekvő vállalat, amelynek nagy szüksége van az IT szakemberekre. Minden hónapban több új alkalmazott csatlakozik a krakkói irodánkba hozzánk. Különböző szoftverprojekteket futtatunk a kritikus kommunikációs és vezérlőrendszerektől kezdve, az intelligens közbiztonsági alkalmazások fejlesztésén át, a mesterséges intelligenciát alkalmazó képelemző szoftverek létrehozásáig.

Megtalálni a tehetségek szakembereket a piacon gyakran időigényes feladat és nagy kihívást jelent, ezért úgy döntöttünk, hogy más utat választunk.

A Codecool támogatásával felállítottuk a Motorola Solutions Academy-t, hogy magunk képezzük az olyan tehetségeket, akikre szükségünk van. Ez az együttműködés lehetőséget ad arra, hogy kihasználhassuk a Codecool jól bevált, gyakorlatorientált képzési módszerét, és egyesítsük azt a számunkra fontos ismeretekkel és értékekkel.

Alig várjuk, hogy elkezdhessünk dolgozni ezekkel a motivált hallgatókkal, akiket a Codecool talált számunkra” – mondta el Jacek Drabik, a Motorola Solutions lengyelországi elnöke.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Motorola Solutions Academy megvalósult

„A Motorola Solutions Academy megvalósítása volt az egyik leginspirálóbb projektünk Lengyelországban.

Őszintén hiszünk abban, hogy a Motorola Solutions a munkaerőhiány elleni küzdelem egyik leghatékonyabb módját választotta. Míg a toborzási folyamatot, az oktatási program fejlesztését és megvalósítását a Codecoolra bízták, az integrált program teljes mértékben a Motorola Solutions igényeit tükrözi.

A 7 hónapos képzés végén 26 felkészült munkatárs csatlakozik a csapatukhoz. Ismerni fogják a vállalat által alkalmazott technológiákat, a projekteket, amelyeken dolgozni fognak, és magát a céget is. A betanítás költségei gyorsan meg fognak térülni” – mondta el Boda József, a Codecool ügyvezető igazgatója.

„A jövőnk digitális lesz. A kérdés csak az, hogy ki fogja megépíteni”

Részt vettünk a Masters of Digital konferencián, hogy megvitassuk az informatikai oktatás jelenlegi helyzetét és jövőjét Európában.

A Masters of Digital 2021 virtuális csúcstalálkozó február 3-4-én került megrendezésre, előadók és programok elképesztő felhozatalával. Európa minden pontjáról érkeztek digitális vezetők, gondolkodók és döntéshozók az eseményre. A szervező a DIGITALEUROPE, a digitalizálódó európai  iparágakat és tech szektort képviselő vezető kereskedelmi szövetség volt. Az esemény a „digital as the driver for Europe’s recovery” („digitalizáció mint Európa fellendülésének mozgatórugója”) alcímet kapta, és az európai tech fényes jövőjére és izgalmas jelenére fókuszált.

A Codecool marketing igazgatóját, Ferenczy Annát is meghívták az esemény első napján tartott „Digitally Enlightened: New World, New Skills” („Digitális felvilágosulás: Új világ, új készségek”) nagyszínpadi kerekasztal beszélgetésére. A panel digitális szakemberei az európai tech továbbképzések jelenlegi helyzetéről és jövőbeni irányairól beszélgettek.

Spoiler: a beszélgetés egyik fontos üzenete az volt, hogy a digitális továbbképzés nemcsak óriási növekedési potenciállal bír, hanem lehetővé teheti az egyre növekvő informatikai készséghiány megszüntetését is.

A testületbe meghívott négy szakértő üzleti és kormányzati oldalt, iskolákat és támogató testületeket, gyermek- és felnőttképzési szakértőket, nemzetközi és helyi szervezeteket egyaránt képviselt:

  • Una Fitzpatrick, a Tech Ireland igazgatója
  • Ferenczy Anna, a Codecool marketing igazgatója
  • Mette Lundberg, a dán IT-Branchen politikai és kommunikációs igazgatója
  • Norberto Mateos Carrascal, az Intel EMEA területi üzleti fogyasztási igazgatója

A panelbeszélgetés témák széles skáláját érintette. Szó volt például:

  • az IT diverzitását és inkluzivitását befolyásoló tényezőkről,
  • a mindenkinek járó korai digitális oktatás szükségességéről,
  • a munkaerőpiaci kilátások közelmúltban történt változásairól,
  • a koronavírus hatásairól az informatikai oktatási trendekre,
  • távmunkáról és távoktatásról, valamint
  • a digitális innováció klímaválságra gyakorolt hatásáról.

Összegyűjtöttünk néhány gondolatot a beszélgetésből, amelyeket különösen inspirálónak találtunk.

1. „Nem szabad készpénznek vennünk az európai informatikai oktatást.”

Ahogy Norberto Carrascal az Inteltől kiemelte, ha Európán kívülre tekintünk, hamar rájövünk, hogy globális szinten mennyire szerencsések vagyunk mi itt, Európában azzal, hogy a lakosság nagy része számára elérhetőek az informatikai oktatási rendszerek.

Látnunk kell azonban, hogy az egyes régiók között ugyanakkor még mindig óriási különbségek vannak hozzáférés tekintetében, és még ha adott is a hozzáférés a rendszerekhez, nem mindig tudják teljesen kihasználni azokat.

Biztosítanunk kell az infrastruktúrát ott, ahol az hiányzik, és meg kell tanítanunk az oktatókat a technológia használatára.

A koronavírus arra kényszerített minket, hogy egyik napról a másikra álljunk át online oktatásra, az állami és a magán szférában egyaránt,  a gyermek- és a felnőttoktatásban is. Láthattuk, hogy a közoktatás mennyire elmarad a digitális eszközök használata tekintetében a magánintézményektől Európa-szerte, az elavultabb infrastruktúra, tanterv és eszközök miatt. A magániskolák viszont – a Codecoolhoz hasonlóan – rugalmasabban, gyorsan és zavartalanul át tudtak állni az újfajta működésre.

Mette Lundberg hangsúlyozta, hogy ma az online órákon a gyereknél egyértelműen észrevehető, hogy passzívabbak, kevésbé elkötelezettek, alacsonyabb az energiaszintjük, és alig vesznek részt az aktivitásokban.

A szakértők egyetértettek abban, hogy ez azért lehet így, mert az online oktatás színvonalát emelni kell. Izgalmassá kell tennünk az online oktatást, jelentősen növelnünk kell az online tanulói élményt.

Ez megvalósítható a tanterv megújításával, a mesterséges intelligencia és a hibrid tanulási lehetőségek alkalmazásával (például ahogy a Codecoolnál történik az egyéni coaching foglalkozások, nagyobb webináriumok és a kisebb csapatokban történő közös munka tudatos variálásával).

Ferenczy Anna hozzátette, hogy a kormány és a magániskolák közötti együttműködés jelentős segítség és fontos lépés lehet abba az irányba, hogy a digitális oktatás elérhetővé váljon mindenki számára.

2. „A digitális generáció nem feltétlenül rendelkezik digitális skillekkel.”

Mette Lundberg rámutatott az informatikai készségekkel kapcsolatos, egy alapvető tévhitre: arra, hogy még a legfiatalabb, digitálisnak mondott generációk sem annyira digitálisak, mint gondolnánk. Kiemelte, hogy bár a legtöbb gyerek ma már korán a különféle technológiák használóivá válik, mégsem tudja, hogyan kell magát a technológiát megalkotni, hiányoznak az alapvető informatikai készségei. A Dán IT Iparági Szövetség ennek megváltoztatására elindított a dán általános iskolákban egy digitális oktatási programot, amiben már 15 000 gyerek vett részt.

Egy gyors felmérés alapján a panel (nyilvánvalóan tech iránt érdeklődő) közönségének 25%-a is elismerte, hogy mobil-függő, ugyanakkor semmilyen IT készséggel nem rendelkezik. Megerősítve a tényt, hogy valószínűleg a legtöbb IT iránt nem érdeklődő, de tech felhasználó felnőtt nem rendelkezik kreatív, alkotó digitális készségekkel.

A közönség egyik tagja felvetette az előadók felé, hogy valóban hasznos-e informatikai készségeket tanulni és tanítani, amikor az IT világ ilyen gyorsan változik.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a leendő munkaerő felkészítésében a szociális vagy meta készségek, például az alap számtani logika, a kreativitás és a hatékony tanulás sokkal fontosabbak, mint a tényleges programozási ismeretek. Ferenczy Anna hozzátette, hogy a munkáltatók manapság egyértelműen nagyra értékelik a szociális kompetenciák és az informatikai készségek kombinációját.

3. „A diverzitás nem csak morális vagy etikai kérdés. A profitról is szól.”

Una Fitzpatrick a  „Connecting Women in Technology”  (azaz „Nők bekapcsolódása a technológiába”) elnevezésű, néhány vállalat és az ír kormány rendkívül eredményes együttműködésében megvalósult programról beszélt, melynek célja a nemek arányának kiegyensúlyozása a digitális szakmákban a nők STEM munkakörökbe történő toborzásának és előlépésének ösztönzésén keresztül.

Kifejtette, hogy a változás eléréséhez vonzóvá kell tenni a tech karriert a nők számára, és hogy ezt a munkát már fiatal korban, az iskolában el kell kezdeni. A munkahelyeken pedig folytatni kell, a nők számára is befogadó környezet teremtésével, nemsemleges nyelvhasználattal és előléptetési lehetőségekkel.

Ferenczy Anna rávilágított, hogy a diverzitás nem csak erkölcsi és etikai, hanem pénzügyi és hatékonysági kérdés is. Egy nemrég végzett kutatás megállapította, hogy azok a cégek, amelynél nők is vannak a felsővezetők között, nagyobb részvényárfolyam-nyereséget, erősebb bevételnövekedést és magasabb nyereséget értek el.

Una Fitzpatrick hozzátette, hogy óriási potenciál rejlik abban is, hogy az idősebb generációk is lehetőséget kapjanak a texh oktatásban való részvételre és a tech szakmában való érvényesülésre.

4.„Már nem csak a jövőről van szó. A most a tét.”

Ferenczy Anna megemlítette, hogy bár mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy egyre nő a globális IT tudáshiány, Európában már ma is több mint 750 ezer pozíció áll betöltetlenül.

Be kell látnunk, hogy mindenkinek fel kell készülnie a folyamatos tanulásra a karrierje során. Ma már nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy csak életünk elejét töltjük tanulással, majd az azt követő 40 évben ebből a tudásból élünk. A folyamatos és gyorsuló innováció miatt a munkák egyfolytában változnak, ezért az embereknek is ennek megfelelően kell fejleszteniük a készségeiket. Ez a közeljövőben csak még gyorsabb lesz, ezért mindenkinek el kell kezdenie fejlesztenie a tanulási képességeit, még ma.

 

A 45 perces panelbeszélgetés csupán súrolta azokat a kulcsfontosságú témákat és irányokat, amelyek az európai digitális átképzés jövőjét és jelenjét alakítják.

A szervező DIGITALEUROPE a BBC StoryWorks Commercial Production csapatával együtt egy mérföldkőnek számító filmsorozatot is forgatott „Digitally Enlightened” („Digitálisan felvilágosult”) címmel, hogy segítsen megosztani nagyszerű európai ötleteket és sikertörténeteket. A sorozat azt vizsgálja, hogy egy közös elképzelés hogyan segíthetné a digitális innovációt felvirágoztatni, és a fogyasztók és vállaltok javára fordítani. A sorozat egyik része bemutatja, hogyan változtatja meg a Codecool az európai tech oktatást a digitális szakemberhiány csökkentése, és az emberek életének megváltoztatása érdekében azzal, hogy segíti őket elindulni egy új, IT karrier felé.

Képek: DIGITALEUROPE

Még mindig csak diplomás IT-st keresel? Lehet, hogy nagy hibát követsz el

Egy új magyar felmérés rávilágított egy általánosabb nemzetközi problémára: az egyetemi diplomával rendelkező tech szakemberek pozitív diszkriminációjára a toborzásban, és arra, hogy ez mekkora akadályt jelent valójában a digitális tudáshiány felszámolásában.

Nemrég publikálták egy az informatikai tudáshiányt vizsgáló magyarországi piackutatás a legfontosabb tanulságait.

Általánosságban az eredmények arra mutatnak rá, amit már évek óta látunk az informatikai tudáshiányról nem csak Magyarországon, hanem számos más európai országban és globálisan is. A koronavírus járvány és a gazdasági recesszió hatására a tech szakmák iránti érdeklődés növekedése miatt arra lehetett volna számítani, hogy csökken a hiány (és néhány országban, mint például az Egyesült Királyságban így is történt). De a digitalizáció is felgyorsult, ami egyben a kereslet növekedését is jelentette, és ez hosszú távon megerősítette az informatikai szakemberhiány növekedését.

Az általános következtetésen mellett még egy konkrét adat felkeltetette az érdeklődésünket a felmérés eredményei közül: az a tény, hogy az egyetemi végzettség még mindig elvárás az IT pozíciók 72%-ánál. Ez nyilvánvalóan a digitalizáció egyik fő akadálya. A szám a magyar piacra igaz, de úgy gondoljuk, hogy akár nemzetközi problémát is jelezhet. Úgy éreztük, hogy ennek a trendnek nincs sok értelme, különösen akkor, amikor a vállalatok többsége digitális szakemberhiánnyal küzd. Úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk a jelenség hátterét.

Számos IT pozíció betöltése megköveteli azt a fajta tudást, amit csak egyetemen szerezhetünk meg, azaz például az informatika tudományának koncepcionálisan mélyreható megértését, a számítógépek, rendszerek és programok működési logikájának mély ismeretét. És ez teljesen rendben is van. Viszont a partnereinknél, és a piacon általában is azt látjuk, hogy az IT-s munkakörök legnagyobb részéhez nincs szükség ilyen magas szintű akadémiai ismeretekre.

Ezzel szemben azonban elvárnak:

  • gyakorlati készségeket, amelyek a lehető leggyorsabban hasznosíthatók a projektek során,
  • a legutolsó programnyelvek és korszerű digitális technológiák alapos ismeretét,
  • az agilis munkavégzésben való jártasságot – vagy legalább valamilyen munkatapasztalatot,
  • soft skilleket, mint pl. kommunikációs, együttműködési, prezentációs készségek, és kreativitás, valamint
  • erős belső motivációt a minőségi munkára és a tovább fejlődésre.

Ezek közül több is hiányzik az egyébként nagyon értékes képességekből, amiket egy egyetemi képzés nyújt.

Mit történik, ha egy egyébként intelligens, diplomás jelöltet választasz, aki nem rendelkezik a fenti tulajdonságokkal és skillekkel? Csalódni fogsz.

  1. Az onboarding fájdalmas és hosszú lesz,
  2. a fluktuáció magasabb lesz (az egyetemen végzettek a gyakrabban választják a gyors karrierépítést, hogy mihamarabb megtérüljön az oktatásukra fordított hosszú idő és magas költség), és
  3. lemondasz a diverzitásról és az esélyegyenlőségről – azzal, hogy a magasabb státuszú, jómódú családokból érkező jelentkezőket választod, akik talán csak annyiban többek másoknál, hogy a szüleik megengedhették maguknak, hogy 4-5 évig támogassák gyerekük tanulmányait.

Akkor mégis miért várják el sokan a diplomát? Különösen, ha adott ez a nagyfokú informatikai szakemberhiány? Sok esetben ez egy rutin jellegű felvételi stratégia a könnyen betölthető pozíciók esetében, ahol nagy a túljelentkezés. (Nem azt mondjuk, hogy olyankor ez jó módszer a legjobb jelölt megtalálására, mindenesetre hatékony eszköz a jelentkezők számának csökkentésére.) De miért használják az IT-ban is, ahol az egyetemi végzettségből nem mindig következik a minőség, és ahol már évek óta fájó pont a munkaerőhiány?

Két oka van: mert megszoktuk, és mert nem jut eszünkbe jobb megoldás.

Egy ponton a vállaltok elkezdték az egyetemi végzettséget elsőszámú elvárásként kezelni, ugyanúgy, ahogy korábban az érettségit. Arra számítottak, hogy a diplomával együtt a jelentkezőktől fegyelmet és fejlettebb soft skilleket kapnak, mint például jobb kommunikációs készségeket, kreativitást és empátiát. Azt feltételezték, hogy egy diplomás jobb, mint egy nem-diplomás szakember.

Még mindig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egyetemi végzettség az, ami segít a boldogulásban, főleg ha egy vállalat döntéshozó fejével gondolkodunk. Azt akarjuk, hogy a gyerekeink felnőve egyetemre járjanak, ahogy mi tettük, hogy könnyebben boldoguljanak majd az életükben, ahogy mi is boldogultunk. És ez rendben is van. De ez nem azt jelenti, hogy nem tehetünk semmit annak érdekében, hogy a mai felvételi gyakorlatok és stratégiák jobbak legyenek.

A világunk sokat változott azóta, amikor még az egyetemi diploma volt a digitális területen elérhető siker legjobb fokmérője.

  1. Új technológiák ma már gyorsabban jelennek meg, mint valaha. A kevésbé rugalmas egyetemi tantervek pillanatok alatt elavulttá válnak, miközben egyre sokrétűbb, egyre inkább naprakész tudást várnak el a cégek kollégáiktól nem csak az IT szektorban, hanem az üzleti szférában is.
  2. A diverzitás globális vállalati prioritássá és felelősséggé vált, etikai alapon megkérdőjelezhetővé téve a diploma meglétén alapuló felvételi kiválasztást.
  3. Az informatikai képzés pedig túl nőtt a hagyományos felsőoktatáson, és az egyetemek helyett valódi alternatívájaként jeleik meg a keresett technológiákra fókuszáló rövid, intenzív, gyakorlati képzésekkel és naprakész tudásanyaggal.

És ez az utolsó pont az, amiért olyan könnyen kezelhető a második ok, miszerint „nem tudunk jobbat”. Nyilvánvalóan jogosan tekintesz gyanakvással az egyre több gyenge minőségű, szupergyors bootcamp képzésre. De nem minden bootcamp és programozó iskola egyforma.

Egy programozó iskola megítélésekor mindig vedd figyelembe:

  • a tanfolyam hosszát (4 hónap alatt nem lesz senkiből több programnyelvet ismerő full stack fejlesztő),
  • használnak-e agilis munkamódszert a tanulás sroán a projektben (ez persze csak akkor érdekes, ha ti is használtok a vállalatodnál),
  • használják-e az angolt a tanulás során és a napi kommunikációban (szakmai angol nyelvtudás nélkül nagyon nehéz hatékonyan fejlődni és naprakésznek maradni IT területen),
  • a tanuló által megvalósított projektek minőségét, a projektek számát, változatosságát és relevanciáját,
  • a tananyagban a soft skillek súlyát és megközelítését, valamint
  • a referenciáikat, partnereiket és garanciáikat.

Lesz olyan, amikor mindent figyelembe véve egy diplomás jelentkező felvétele lesz a legjobb megoldás. És lesz olyan, amikor nem.

Azt javasoljuk, hogy tudatosan és megfontoltan vizsgáld felül a kiválasztási kritériumaidat, hogy a legalkalmasabb jelöltet találhasd meg az adott nyitott pozícióra – és még eredményesebben kezelhesd vállaltodnál az IT szakemberhiányt.

A Codecool egy vezető programozóiskola Magyarországon, további iskolákkal Közép-Kelet-Európában, és több, mint 1000 végzett hallgatóval, akik 200-nál is több vállalatnál dolgoznak Európa-szerte. A 12+6 hónapos full stack fejlesztő képzésünk iskolánk zászlóshajója. Vállalati továbbképzési és átképzési tanfolyamokat is kínálunk, valamint belső digitális akadémiai megvalósítását, amely teljes mértékben lefedi a szükséges digitális munkaerő toborzását, betanítását, és a folyamatos munkavállalaói tech tréning szolgáltatásokat is. Büszke tagjai vagyunk az ESSÁ-nak (European Social Simulation Association), és részt veszünk egy európai digitális oktatási stratégia fejlesztésében.